A hétfői nap isteni üzenete

Istenem.

Az evangéliumok szerint Jézus a kereszten szenvedve így kiáltott fel: “Istenem, miért hagytál el engem?”. Bizonyára ismerte az isteni tervet, hogy halála révén megmentse az emberiséget, és tudta, hogy három nap múlva feltámad.

Néha úgy érezzük, hogy Isten elhagyott minket. Talán súlyos gyászt szenvedünk el, és azt gondoljuk, hogy ez nem lehet az isteni terv része, vagy nagyobb léptékű, látszólag értelmetlen tragédiáknak, például természeti katasztrófáknak vagy háborúknak vagyunk tanúi. Kíváncsiak vagyunk, hol van Isten ilyenkor. Azt kívánjuk, bárcsak vigasztaló szavakat mondana nekünk, tudtunkra adva, hogy minden rendben lesz, hogy bármi történjék is, mindig van egy terv, amit végül meg fogunk érteni.

Jézus a 22. zsoltár első versét idézve szólította meg az Atyát, amelyet Dávid király a nyomorúság és a nehézségek idején írt. Ha tovább olvassuk a zsoltárt, felfedezzük, hogy Isten nem fordult el Dávidtól a szükség idején, hanem figyelmesen meghallgatta.

Jézus kifejezte gyötrelmét, és az Atya meghallgatta. De ugyanígy engedelmeskedett a megváltás isteni tervének is, amikor feláldozta magát a kereszten. Jézus ismerte az Atya tervét, és felajánlotta engedelmességét egy nemes cél érdekében. Talán Ön vagy egy szerette most szenved. Isten meghallgat téged, kedves olvasó, és tudd, hogy különösen a szomorú időkben melletted van.

Szép napot, hölgyeim

Nyitott szívvel és kinyújtott karokkal jövök hozzád, könyörögve, hogy adj erőt ebben a helyzetben. Bízom a jelenlétedben. Köszönöm.

Péter 4 : 12

“Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Miért vagy ilyen messze, és miért nem jössz a segítségemre? Miért nem hallod meg a panaszomat?”