Ezzel az írással arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az életünk folyamán sokszor elfelejtjük elengedni a felnőtt kor kötelezettségeit és visszakapcsolódni a belső gyermekünkkel. Emlékeznünk kell arra, hogy az élet valódi értelme a bölcsesség és a képesség, hogy felismerjük és megtapasztaljuk a pillanatok valódi szépségét. A belső gyermekünk mindig ott él bennünk, csak fel kell fedeznünk és engedni neki, hogy vezesse és segítsen megtalálni az igazi boldogságot az apró örömökben és a gyermeki álmokban.
Az életünk során olykor elfelejtjük a legfontosabb dolgokat. Elveszünk a világ zajában, a kötelességek sűrűjében, és a külvilág elvárásaival terhelve éljük mindennapjainkat. Azonban most engedd meg, hogy ebben a szent pillanatban emlékeztesselek rá, hogy a bölcsesség és a képesség, hogy felismerd az élet valódi értelmét, még most is ott van benned.
Emlékszel még azokra az időkre, amikor a világ tele volt csodákkal? Mikor minden új helyzet varázslatosnak tűnt, és a legkisebb dolgokban is megláttad a szépséget? A gyermeki érzékenység, a tisztaság és a kíváncsiság most is ott van benned mélyen, a zajos felnőtt világ alatt.
Belső gyermeked az, aki sosem fél kifejezni az érzelmeit. Aki felszabadultan nevet, örül a napfénynek és a virágoknak a réten. Aki bátran kiáll a viharba is, hogy megérezhesse az esőcseppek érintését a bőrén. Aki belefeledkezik abba, amit éppen csinál, mert képes megélni a pillanat varázsát.