Az ember életében gyakran elveszti a kapcsolatot a belső gyermekével, azonban mindig van lehetőség arra, hogy újra felfedezze önmagában a gyermeki csodákat és örömöket. A belső gyermek az, aki szabadon és örömmel élvezi az életet, és mindig szívvel-lélekkel követi álmait és vágyait. A belső gyermek hűséges önmagához és hisz abban, hogy minden ember méltó arra, hogy szeresse és elfogadja önmagát. Az élet viharos időszakaiban is, a belső gyermek segít megtalálni a békét és boldogságot, és hozzásegít minket ahhoz, hogy valódi értelmét és célt találjuk az életünkben. Ez az írás arra kér minket, hogy ne engedjük, hogy a belső gyermekünk elnyomódjon, hanem lépjünk kapcsolatba vele, és hagyjuk, hogy a belső érzések és álmok vezessenek bennünket az életünkben.
Azonban most engedd meg, hogy ebben a szent pillanatban emlékeztesselek rá, hogy a bölcsesség és a képesség, hogy felismerd az élet valódi értelmét, még most is ott van benned.
Emlékszel még azokra az időkre, amikor a világ tele volt csodákkal? Mikor minden új helyzet varázslatosnak tűnt, és a legkisebb dolgokban is megláttad a szépséget?
A gyermeki érzékenység, a tisztaság és a kíváncsiság most is ott van benned mélyen, a zajos felnőtt világ alatt.
Belső gyermeked az, aki sosem fél kifejezni az érzelmeit. Aki felszabadultan nevet, örül a napfénynek és a virágoknak a réten. Aki bátran kiáll a viharba is, hogy megérezhesse az esőcseppek érintését a bőrén. Aki belefeledkezik abba, amit éppen csinál, mert képes megélni a pillanat varázsát.
Emlékszel, hogy milyen boldog voltál, ha rajzoltál, hintáztál, vagy éppen a katicabogarakat csodáltad az erdőben? Vagy amikor egy színes lufikat adtak a kezedbe? Vajon ma miért nem éljük meg ezeket az apró örömöket és varázslatos pillanatokat az életünkben?
Hidd el, hogy belső gyermeked hű marad önmagához.
